Sugár Üzletközpont
1980. november 7-én nyílt meg Budapest első bevásárló- és szolgáltató központja. Az üzletközpont nevére pályázatot írtak ki, a SUGÁR kapta a legtöbb szavazatot. A SUGÁR évtizedeken át csak egy ugrás volt a budapestiek százezreinek, az ország első nyugati típusú bevásárlóközpontjaként üzemelve kötötte magához vásárlók sokaságát. A megújult bevásárlóközpontot újra álmodók számára a legfontosabb éppen az egykori reklámszlogenben szereplő "csak egy ugrás" volt.
A megújult SUGÁR földrajzilag tökéletes helyen, Budapest legforgalmasabb pontján, öt különböző tömegközlekedési eszközzel megközelíthető csomópontjában, két, szintén jól prosperáló kereskedelmi egység között helyezkedik el, mindkét irányból, mélygarázs segítségével autóval, gyalogos átjárással, gyaloghíddal, illetve aluljáróval megközelíthető módon. A szerencsés elhelyezkedés mellett fontos volt az átgondolt, és legalább ennyire szerencsésnek nevezhető koncepció kialakítása. Piackutatások, és számos elemzés elkészülte után kiderült, hogy a Sugár számára alapvető cél kell legyen a hiánypótlás, és olyan bérlői összetétel kialakítása, mely hozzásegíti a vásárlókat valamennyi igényük kielégítéséhez.
Mindezekből következően a SUGÁR a családok bevásárló-, szolgáltató- és szórakoztató központjaként üzemel. A bérlők egy része a két évtizeddel ezelőtti nyitás óta jelen van a házban, ők jelentik a tradicionális, a vásárlók által már jól ismert és kedvelt üzleteket, de jelen vannak az új igényeknek, új vásárlási szokásoknak, elvárásoknak megfelelő üzletek is. Az üzletközpont első két szintjén a kereskedelmi és szolgáltató egységek dominálnak, a harmadik szinten pedig a szórakoztatás és a vendéglátás kap helyet.
A SUGÁR Üzletközpont ideális elhelyezkedését jól mutatja, hogy vonzáskörzete nagyobb a legnépesebb magyarországi városokénál, hiszen három budapesti kerület határán helyezkedik el. Közvetlen vonzáskörzete 304 768 fő lakóhelye. A SUGÁR Üzletközpont elsődleges vonzáskörzete három nagy budapesti kerület, a XIV. kerület, a XVI. Kerület és a X. kerület, melynek találkozási pontjában épült. Másodlagos vonzáskörzete a VII. kerület, VIII. kerület, XVII. kerület, valamint a 3-as főút mentén lévő agglomerációs települések: Rákosszentmihály, Mátyásföld, Felsőrákos, Cinkota, Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes, Kerepestarcsa, Pécel, Isaszeg, Mogyoród, Gödöllő.